1994. december 3-án megjelent Japánban a Sony Playstation, azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, hogy a videójátékok világába való "beleszerelmesedésem" ennél a konzolnál tetőzött, mert hát volt előtte már minden az Atari 2600-tól, NES-en át a Mega Drive-ig, ami szem-szájnak ingere, de az igazi beszippantódást a Sony konzoljának köszönhetem.
Az 1994-es megjelenéshez hosszú, ármányokkal teli történet vezet, nyugi, nem egy Esmeralda epizód következik, csak a Nintendo Playstation elkészültének története. Nem nem elírás, valóban így indult minden.
Az együttműködés ott kezdődik, hogy a Sony készített a SNES-hez (Super Nintendo Entertainment System) hardvert, chip formában, így a két vállalt kapcsolata már jónak mondható volt, ezt valamikor '88-ban egy szerződés követte, melynek tárgya egy CD olvasó kiegészítő a SNES-hez és egy SNES alapú, de CD meghajtóval is ellátott konzol elkészítése. A Nintendo ezáltal akarta kitolni a nagy sikerű SNES élettartamát és belépni az akkortájt nagyot robbanó lemezes piacra.
Mivel a fenti képet túl sokan nem tudták eddig elkészíteni, gondolom már sejtitek, hogy homokszem került a gépezetbe és nem pontosan a tervek vagy az eredeti megállapodás szerint zajlottak a dolgok. Szerződésük szerint a gép lejátszotta volna a már ismert, kazetta formátumú SNES játékokat és ezen felül a lemezes játékokat is.
A Sony szerette volna egymaga előállítani és irányítani a lemezes eladásokat, de ezt a Nintendo vezetőségének gyomra nem vette be és háttéralkut kötöttek a Philips-szel. Erre egészen a 1991-es CES-ig nem is derült fény, ahol egyik nap a Sony bejelentette együttműködését a Nintendo-val, másnap pedig a Nintendo jelentette be ugyanezt a Philips-szel. Volt ám nagy megrökönyödés a nézőtéren, főleg a Sony részéről, akik ugye semmit sem sejtettek, ez a húzás azóta is páratlan a japán üzleti életben.
Természetesen hiába akartak felülkerekedni az évek során sértettségükön és próbáltak kompromisszumot kötni, ezek után nem sikerült megegyezni és a Sony némi átalakítással és a SNES kompatibilitás elhagyásával 25 éve, ezen a napon belépett a konzolpiacra.
A többi pedig már történelem, hatalmas eladások, a kedvező fejlesztői környezet és a CD formátum egyeduralkodóvá tette a Sony masináját, más cégek eladásai a közelébe sem értek. A végleges gépezet technikai specifikációi a teljesség igénye nélkül:
- Processzor: 32-bit R3000A, 33.8688 MHz
- Memória: 1 MB RAM
- Videómemória: 2 MB RAM
- Audió: 24 csatorna, 44,1 KHz, Midi supporttal
- CD-ROM meghajtó: 2x, 300 KB max sebbességgel
Azért, ha belegondolunk félelmetes, hogy ezen a specifikáción szaladt a Driver 2 és a Vagrant Story, csak, hogy igazán komoly technikai megvalósítású vagy látványvilágú címeket említsek, szintén a teljesség igénye nélkül.
Kisebb foltozásokkal és átalakításokkal a gép kb 11 évet ért meg mielőtt leállították a gyártását és kb 102,5 millió darabot értékesítettek. 2000-ben kiadtak egy PS One elnevezésű lekerekített, kisebb, könnyebb változatot, batár nagy áramforrással. A PS One-ra még egy külső kijelzőt is lehetett szerelni és szivargyújtós áramforással akár a kocsiban is tudtunk rajta játszani.
Az első sikeres gépet követte még három asztali verzió és két kézi konzol, valamint ezeknek szinte megszámlálhatatlan revíziója és variációja bedarálva maguk alatt a konzolipart. Hamarosan a PS5 is bejelentésre kerül, érkezését 2020 karácsonyára várjuk.
Engedjétek meg, hogy megosszam az én személyes első PS-em sztoriját. A gépet és a játékok egy részét már ismertem magazinokból (Akkor még ugye voltak, több is!) vagy ismerősöknél való próbából, de csak nem akart összejönni egy saját gépezet.
Amíg egy nap, a külföldön élő nagybátyám látogatása során át nem adott nekem egy zöld műanyagzacskót azzal a felszólítással, hogy "Tessék Töki, ez a tiéd!" Gondolom sejthető, hogy mi volt a csomagban.
Bizony a hőn áhított Playstation, egy SCPH-1002-es modellszámú gépezet, classic controllerrel és két játékkal, név szerint a Tekken 3 és a Gran Turismo első része.Természetesen a mi televíziónkon nem volt SCART csatlakozó, gyorsan irány a - hálistennek egy köpésnyire sem lakó - nagyszülőkhöz, ahol már minden feltétel adott volt, hogy elkezdjem megszerezni a GT jogsimat és végigverjem végre otthon is az Arcade módot a Tekkenben. Rengeteg hosszú éjszakát töltöttünk el együtt, amíg a PS2 megjelenése kapcsán el nem adtam a kis szürkét, beforgatva ezzel értékét az új generációba.
Figyelmeteket ezúttal is köszönöm és ezúttal kérlek benneteket, hogy osszátok meg velem az első vagy a kedvenc PS sztoritokat, a jeles alkalom apropóján, itt kommentben vagy valamelyik közösségi oldalamon:
