Vaksötétben a remegő kamerába, kiborulva suttogom: -Félek, nagyon félek... (hatásszünet) félek, hogy ezt a filmből készült játékot is elszarják.
Hol is kezdjem? Nem olyan rossz azért a helyzet mint ahogy azt olyan sokan lefestik, sőt ez egy egészen hangulatos kis „sétaszimulátor” lett. Utálom ezt a kategóriát, mert ugye nem a sétálást próbálják szimulálni, hanem egy beszaratós, horror élménnyel próbálnak visszakényszeríteni anyukánk szoknyájához és ez többé- kevésbé sikerült is a készítőknek.
A Blair Witch szeptember 6-án, pénteken jelent meg. A kiadó és a Microsoft bízva a franchise-ban, egy kicsit megpróbáltak mindenkit még jobban az Xbox Game Pass Ultimate szolgáltatás függőjévé tenni. Ez a cím ugyanis a megjelenés pillanatától elérhető és játszható, ha te is bedőltél a mostanában sűrűn, akciósan utánad dobált, beetető 300 Ft-os lehetőségnek. Persze ez nem baj, csak engem speciel túlságosan is kényelembe helyez. Nagyon kellemetlenül fogom érezni magam amikor egy általam kedvelt cím kikerül a listából és minek után jobb esetben már végeztem legalább a történet végigtolásával, skót leszek megvenni teljes áron a fizikai példányt, digitálisat meg ugye nem veszünk, mert gyűjtők vagyunk (na jó, van az akció amikor feladom az elveimet).
A játék egy 1999-ben bemutatott Blair Witch Project című független horror film által épített világban játszódik. Ez a mozi egy found footage stílusú film, melynek alapkoncepciója, hogy valaki megtalált egy felvételt és mi nézők ezt most megnézhetjük. Kicsit olyan érzés, hogy előttünk még senki nem látta és a misztikumot, majd annak megoldását mi ismerjük meg elsőként. Erre még jobban ráerősítettek a marketingkampány során, ahol ugye azt sugalták, hogy megtörtént esetet dolgoztak fel.
Sokan alapműnek tekintik, ugyanis a ’99-es bemutató előtt nem nagyon láthattunk még ilyen stílusú filmet, de végképp nem a mozikban. Mellékesen megjegyezném, hogy ez a koncepció engem kilóra megvesz. Jó esetben olyan lényegtelen dolgokat mutat meg, amire tuti rákérdeznék és általában normális embernek eszébe sem jutna hiányolni, vagy egyáltalán nem viszi előrébb a sztorit, de számomra az átéléséhez szükséges momentumok, történések kerülnek így napvilágra.
Na de van ám olyan része is ennek a stílusnak amit kifejezetten rühellek, pl. a kamera folyamatos, idegbeteg rázása, rázkódása. Persze megértem, mert baromi nehéz futás közben nem rázni a kamerát, csak ugye így ezt a részt nem látjuk, főleg mivel a másik negatívummal van kombinálva a teljes, korom fekete sötétséggel és/vagy a kamera éjszakai módjának felvételével. Ennél az „effektnél” lényegében ugyanaz a kínom. NEM LÁTOK SEMMIT és ez engem felb*sz.
Ennek ellenére emlékeim szerint egy jó film volt kellően para és ugye le is fektette a műfaji alapokat, olyan found footage filmek előtt mint a Cloverfield (amiről mellékesen megjegyezném, hogy elég fasza és jól átgondolt kis univerzumot épített… de ez nem ide tartozik), REC (ez talán ami legjobban bemutatja a balkáni, hétköznapi embernek a műfaji sajátosságokat, a közelebbi kultúrkör kapcsán, értsd az EU-ban, Spanyolországban játszódik, amit ha nem kötnének az orrodra simán elmenne budapestinek is, persze a közszolgálatosok jelmezének cseréjével.) vagy a Paranormal Activity filmek amik talán mind közül a legismertebbek, az olcsó jumpscare-ekkel.
Ugye ezen címek felsorolásával eljutottunk egy közös nevezőre és értitek mi az alapkoncepció a történetben?
Akkor vágjunk bele a játék véleményezésébe, mert így elég hosszúra nyúlik ez a rövidnek szánt blogbejegyzés.
Azt hiszem mielőtt belevágunk fontos megjegyeznem, hogy rögzítettem az első végigjátszásomat, de az olyan szinten esett szét és lettek használhatatlanok a felvételek, hogy muszáj volt még egyszer nekiülnöm és félre ne értsetek nem teher, mert nekem tényleg tetszett a játék, de mégis ki a f*sznak van erre ideje?
Tehát a játék az első film után nem sokkal kezdi meg cselekményét 1996-ban, főhősünk egy Ellis névre hallgató volt rendőr, aki szolgált valamilyen arab ország ellen indított amerikai háborúban is és ezt nem sikerült kihevernie. Poszttraumás stressz szindrómában szenved, ami egy gyakori állapot harcmezőt megjárt katonáknál, (azért ott elég komoly dolgok történnek és nem biztos, hogy van időd azt megfelelően fel is dolgozni). Szóval Ellis kicsit labilis állapotban csatlakozik a helyi seriffhez a Black Hills erdőben zajló kutatási akcióban, amit egy helyi fiú megtalálására kanyarintottak sebtiben.
Itt csatlakozunk a sztoriba, a kutyánkkal Bullettel, aki nem csak díszlet lesz kalandunk során, hanem aktív résztvevő, konkrétan egy ugató radar szerepét fogja betölteni. Őt követve tudunk haladni az erdőben (világít a kis cuki nyakörve), segít nekünk átfésülni a helyszíneket, elérhetetlen tárgyakat szállít le és természetesen a testbeszéde, ugatása „segít” majd az élesebb helyzetekben. A segítségét azért tettem idézőjelbe, mert habár Bullet nagyon szeretne olyan dolgokról jelezni amik minket érdekelhetnek, gyakorta ragad be a tereptárgyakba, vagy kóborol el. És persze, tudom én, a valóságban is ilyen egy kutya, de azért itt eléggé látszik, hogy nem azért kóborolt el, mert a kerítés túloldalán kikerült sonka a füstölőbe, hanem mert az AI nem a legfényesebben teszi dolgát. 
És ha már a tereptárgyakba való beragadásoknál tartunk, ez előfordul Ellis-szel is. Egy ponton konkrétan annyira beragadtam, hogy vissza kellett töltenem egy előző mentésemet, ami ugye nem az én mentésem, nem az általam vágyott pillanat, hanem az a drága autosave.
És itt álljunk meg picit, konkrétan kiírta, hogy utoljára kb. 45 perce mentettem, itt a hideg verejték végig futott a tarkómon, mert ugye ez egy nagyon sötét (konkrétan LÓF*SZT sem látsz) játék és eléggé eltévedtem, mert ugye nincs térkép (hihi, egy erőltetett nevetés), persze tudom én, ez is az atmoszférát fokozza, de azért rosszul esett volna ekkora visszaesés. Hálistennek visszatöltés után azzal szembesültem, hogy a 45 percből, 40 perc kb az volt, hogy próbáltam kiszabadulni. Na engem ilyen szintet szippantott be ez a játék, nem akarom az egekbe magasztalni és persze ki is vagyok éhezve, mert nem nagyon van időm manapság elmerülni 1-1 game-ben, de na itt azért sikerült kicsit kilépnem az mindennapokból és elvesztenem totálisan az időérzékemet.
De kanyarodjunk vissza, tehát eltűnt a kissrác és mi csatlakozunk a seriffhez, meg a mentőosztaghoz, noha nem nagyon örül nekünk, ugyanis mint a főnökünk tudatában van a problémáinknak és nem tartja a legjobb ötletnek, ha egyedül kószálunk az erdőben éjjel. De nem leszünk egyedül, ugye van egy kutyusunk aki a lelki békénkért is felel, kb. mint a hasonló játékokban. Tudjátok, mint az Amnesia sorozatban pl.: ránézel az ellenfélre és rosszul lesz a karakter, itt is hasonló a helyzet, de csak akkor jelentkezik a probléma, ha nagyon elszakadunk Bulettől, így nem árt mindig tudni hol jár és néha meg is dögönyözni a kis fejét, mert olyan cuki kis kutyus.
Így haladunk tehát kettecskén a sötét erdőben, keresve az eltűnt kisfiút, közben ugye beüt a sz*r és elkezdődnek a furcsaságok. Ebben segítségünkre lesz először is egy zseblámpa, mert tényleg brutál sötét van a játékban, konkrétan csak azt látod ami a fénycsóvában van és amolyan Alan Wake-szerűen ez is lesz a fegyvered azok ellen a valamik ellen amik a az erdőben lesnek rád.
Nálam ez is egy pozitívum volt. Mert a kategórián belüli játékoknál ugye menekülnöd kell és elbújni, így egy idő után elfelejtenek üldözőid és folytathatod utad, elosonhatsz vagy szabaddá válik az áthaladás. Ez ebben a sötétségben nem kivitelezhető, így a készítők amellett döntöttek, hogy kegyetlenül meg tudod zseblámpázni az ellent (most van egy elégedetlen vigyor a fejemen szexuális poén miatt) és nem, nem a flashlight nevű szexuális segédeszközre gondolok, hanem rájuk világítasz és fáj nekik, ezt néhányszor megismétled és jó esetben zene elhalkul és tapogatózhatsz tovább a sötétben. Bullet itt is próbál segíteni, ha a közeledben lenne valaki akit nem szeretnél kebledre ölelni a sötétben, ideges lesz, morogni kezd és ha harcra kerül a sor abba az irányba ugat ahol a szörnyek leledzenek neked meg elég csak zseblámpázni bőszen. Persze ezt azért nem olyan egyszerű kivitelezni, kell kapkodni a célkeresztet rendesen.
A következő amit megemlítenék az a videokameránk, vagyis inkább a szalagok.
A játék során találunk piros matricás kazettákat, ha ezeket a felvételeket megnézzük és oda vissza tekergetjük, tudunk változtatni környezetünkön. Értsétek ezt úgy, hogy a videón látottak szerint, teszem azt ajtókat tudunk ezáltal kinyit, tárgyakat tudunk elő-, vagy esetleg a feledésbe manifesztálni. Ez nekem megint egy ötletes kis játékmechanikai apróság volt, ha már egy ilyen found footage franchise-zal dolgozunk. A végjátékban a kameránk még nagyobb szolgálatot fog tenni, egy kis upgrade után. Ugye aki látta a filmeket az tudja, hogy nem szabad ránézni ezekre a lényekre. Na ebben lesz majd segítségünkre és itt is érvényesül, hogy a kevesebb néha több, tehát azzal, hogy nem nézhetsz fel konkrétan annyira nyomasztó és félelmetes hangulatot teremtettek a végjátékban, hogy simán hozzá azt a kellemetlen parafaktort ami miatt leülsz ezzel a game-el játszani.
A játék nem túl hosszú átlagban 5 órát írnak az interneten, nekem kb 6-7 óra kellett a temérdek eltévedés, a térkép hiánya és a szokásos nézelődésem miatt. Négyféle befejezést lehet előcsalni végeredményként, ezek ugye a cselekmény alakításától függnek, egyik sem az az igazi hepiend amire számítottam volna.
Egészében nagyon élveztem a játékot, persze megvannak a maga hibái, mint a legtöbb indie horror-nak, ennek ellenére hoz egy nagyon jó kis hangulatot. Mindeképpen ajánlom, hogy tegyetek vele egy próbát, főleg, hogy ugye a game pass kínálat része.
Zárógondolatként annyit még hozzátennék, hogy amikor fél órája el vagy tévedve a játékban, nincs térerő és kapsz egy sms-t amiben annyit ír ismeretlen küldő, hogy nézz fel most,na akkor azért telement a nacim…
Remélem tudtam nektek némi élvezetes olvasmányt szolgáltatni. Köszönöm ha meglestétek, esetleg végig is olvastátok az agymenésemet. Igyekszem a jövőben legalább ilyen színvonalú irományokkal jönni, hetente legalább egyszer, többnyire gamer témában.
Itt hagyom nektek a Blair Witch launch trailer-ét, hátha a a bejegyzésemmel együtt meghozza a kedvet egy kis borzongáshoz.
Köszönöm a figyelmeteket!
A következő csatornákon tudtok elérni/követni:
